23/04/2026
NEM TÖKÉLETES, DE ELÉG JÓ!!❤️
Ez volt a mottója a Nőnek lenni jó Konferencia-nak , amit Csatos Erika évről évre akkora szeretettel hoz létre, hogy az ember már belépéskor érzi: itt ma valami jó fog történni. ❤️
Hétfőn is így volt.
Tartalmas előadások, őszinte gondolatok, nevetések és bizony… egy-két szipogás is.
Az a fajta nap volt, ahol az ember egyszerre töltődik fel és néz magába.
És ami nekem külön ajándék:
rengeteg ismerős arc.
Olyanok, akikkel szinte már hagyománnyá vált, hogy itt találkozunk.
És olyanok is, akiket rég láttam – mégis egy pillanat alatt ott folytattuk, ahol abbahagytuk. 🤍
Az előadók zseniálisak voltak, egymást múlták felül, és külön öröm volt látni, hogy tényleg minden korosztály ott volt – mert tanulni, fejlődni, kapcsolódni sosem korfüggő.
Külön élmény számomra, hogy az előadók között ott volt is, aki pont olyan kedves, természetes és őszinte volt, mint amikor a mentorprogramjában megismerhettem.
És amikor Erika megemlítette, hogy én is részt vettem pla programban… Szabina mosolyogva mondta:
„Mártit azóta is emlegetjük.”
Na, hát ott egy picit nőttem még 2 centit. 😄
És akkor jöjjön a nap egyik legnagyobb kihívása…
előadása közben ( olyan hangja van , hogy egész nap hallgatnám) repülőt kellett hajtogatni. ✈️
Na most… aki ismer, tudja: a kézügyességem legendásan… hát… nem létezik. 😂
De!
Ott volt az én drága Tündikém, aki egy laza mozdulattal átvette az irányítást, és megmentette a helyzetet.
És itt jön a nap számomra legfontosabb üzenete:
👉 Nem kell mindent egyedül megoldanunk.
👉 Segíteni egymásnak nem csak jól esik – szükségünk van rá.
Akár egy papírrepülőről van szó…
akár az életről.
És aki most nem volt ott…
higgye el, sajnálhatja.
Ha egyetértesz azzal, hogy az életben a kapcsolódás az egyik legnagyobb ajándék,
oszd meg ezt a posztot – hátha valakinek pont most van szüksége erre az emlékeztetőre. 💛❤️
