15/06/2026
A Jolán egy különleges, magyar eredetű, mesterségesen alkotott női név, amelynek megszületése és elterjedése szorosan kötődik a 19. századi magyar irodalomhoz. A nevet Dugonics András író alkotta meg, és először az 1803-ban megjelent, Jólánka, Etelkának leánya című regényében mutatta be a nagyközönségnek.
A név kialakulásáról és pontos jelentéséről a mai napig két fő elmélet létezik a nyelvészek körében. Az első, tisztán magyar nyelvű megközelítés szerint Dugonics a középkori magyar „Jóleán”, azaz „jó leány” kifejezést vonta össze, és formálta át egy dallamos női névvé. A másik elmélet szerint a szerző nem teljesen önállóan alkotta meg a szót, hanem a külföldön már létező, görög és latin gyökerű Jolantha, illetve Jolanda neveket vette alapul, és ezeket magyarosította a kor szellemének megfelelően.
Ebből a második, idegen nyelvi eredeztetésből fakad a név másik közismert jelentése, a „viola” vagy „viola virága”. Bár a Jolán név a 20. század közepén és második felében rendkívül népszerű volt Magyarországon, a modern szülők választásai között napjainkra már kifejezetten ritkává vált.
A név viselői hagyományosan június 15-én ünneplik a fő névnapjukat, de a naptárban november 18-án és 20-án is szerepel ez a keresztnév. Családi és baráti körben a leggyakrabban a Joli, Jolika, Jolánka vagy Jolcsi becenevekkel illetik a név viselőit.
