Barabás Villa

Barabás Villa Kulturális befogadó tér -villa, rendezvényterem, galéria és pihenőkert- a Városmajor szomszédságában. Az épület
Barabás Miklós, a 19. Budapest XII. látja el.
(312)

század kiemelkedő festőművésze 1839-ben vette meg a Városmajor utca 44. szám alatti szőlőskertet, melyen már akkor is állt egy présház és egy pince. A festő 1840-ben saját tervei alapján építtette fel a klasszicista stílusú villát, melyet időközben bővített egy újabb helyiséggel. A villaépület alatt nagyméretű (bor tárolására alkalmas) pincehelyiség volt, amelyet föld alatti folyosó kötött össze a

vincellérházzal. 1870-ben eladta a házat, amely ezt követően többször cserélt tulajdonost. Az épületegyüttes az új tulajdonosok igényének és ízlésének megfelelően változott, és a toldozgatások eredményeként az eredeti villaépület felismerhetetlenné vált. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2000-ben döntött véglegesen a villa felújítása mellett. A tervezésre kiírt pályázatot Basa Péter építész nyerte. A felújítás alapkoncepciója az volt, hogy az eredeti épületrészek (villaépület, vincellérház) maradjanak meg, minden későbbi bővítményt elbontottak. A felújított épületegyüttes 2004-ben Europa Nostra-díjat, az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését nyerte el. Barabás Villa
A Barabás Villát 2014 óta a MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft. üzemelteti. Egy klasszicista épület és hozzá tartozó modern épületegyüttes, amely kitárja kapuit a kortárs művészetek előtt. Kulturális befogadótérként minden korosztály számára sokszínű programot kínál a legváltozatosabb művészeti ágakban. Helyet ad könnyű- és komolyzenei koncerteknek, könyvbemutatóknak, író-olvasó találkozóknak, felolvasóesteknek, kamaraszínházi előadásoknak, filmvetítéseknek, ismeretterjesztő előadásoknak, gyerekprogramoknak, kiállításoknak és kézműves műhelyeknek. A kultúraközvetítésen túl a Barabás Villa közösségi színtér is. Többszintes, zegzugos kertje baráti találkozásra éppúgy ideális, mint olvasgatásra. A Barabás Villa területén 2019-ben megnyitott Nuance lunch&bar változatos kínálattal várja vendégeit. Rendezvényhelyszín
A Barabás Villa mint rendezvényhelyszín terembérleti lehetőséget biztosít kulturális programok, szakmai konferenciák, céges rendezvények, családi események, tanfolyamok, műhelyek, képzések számára. Bővebb információ: www.barabasvilla.hu
A Barabás Villa a Hegyvidék hivatalos házasságkötő helyszíne. Az esküvőszervezést a V46 Projekt Kft. Bővebb információ: barabasvilla.hu/eskuvo
Találkozzunk a Barabás Villában!

Kedves Látogatóink!A Barabás Villa 2025. december 2-án, kedden, technikai okok miatt zárva tart.Szerdán 9.00-21.00-ig új...
01/12/2025

Kedves Látogatóink!
A Barabás Villa 2025. december 2-án, kedden, technikai okok miatt zárva tart.
Szerdán 9.00-21.00-ig újra várjuk Önöket!

December 11-én Csury Balázs vendége Kékesné Czinder Gabriella, az Addetur Baptista Gimnázium főigazgatója, aki a felvilá...
29/11/2025

December 11-én Csury Balázs vendége Kékesné Czinder Gabriella, az Addetur Baptista Gimnázium főigazgatója, aki a felvilágosult pedagógia gyakorlati oldaláról hoz inspiráló példákat.
A belépés ingyenes, regisztrálni itt: https://akademia.ligetmuhely.com/az-oktatasi-rendszer-egyenlotlensegerol/
MIndenkit szeretettel várunk!

Liget Akadémia | Az oktatási rendszer egyenlőtlenségéről – Kékesné Czinder Gabriellával, az Addetur igazgatójával | 2025. dec. 11. – Barabás Villa

A Liget Akadémia novemberi előadásából: Misztikus „Magyar Vidék” helyettVirág Tündével a vidéki élet lehetőségeirőlCsury...
29/11/2025

A Liget Akadémia novemberi előadásából:
Misztikus „Magyar Vidék” helyett
Virág Tündével a vidéki élet lehetőségeiről
Csury Balázs
Nov 28, 2025

Virág Tünde évtizedek óta kutat vidéki kisvárosokban és falvakban, elsősorban azok társadalmára, a különböző társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségekre, kapcsolatokra, feszültségekre fókuszálva. Kutatási témája a hátrányos helyzetű, stigmatizált társadalmi csoportok helyzete a települési társadalmakon belül.

Köztudott, hogy Magyarország vízfejű, a Budapest-központú ország. Tény, hogy az erőforrások többsége Budapestre összpontosul, ahogy a lakosság jelentős része is Budapesten vagy azt elérhető közelségben, annak agglomerációjában szeretne élni. Ugyanakkor a nem létezik „Magyar Vidék”: Debrecen és Pécs nem értelmezhető együtt az Alföld kisvárosaival, nagyközségeivel, ahogy azok sem az Ormánság vagy az Őrség aprófalvaival: más motivációk, más lehetőségek jellemzőek egyik vagy másik településre. A félreértett táj-romantika, az elnagyolt vagy félbehagyott fejlesztési tervek és a gazdasági realitások zűrzavarában sokakban mégis homogén kép rögzült a vidékről. Már az Akadémia novemberi témája is dekonstruálást igényel: nem ugyanazt jelentik az egyenlőtlenségek egy megyeszékhelyen, mint egy zsákfaluban. Ez a fogalmi zűrzavar csak a magyar vidéki térségek definiálhatatlanságát konzerválja, de a bizonytalan jelentésű fogalmak tökéletesen alkalmasak politikai használatra. Amikor egyszerűen a vidéki szavazókat okoljuk a demokrácia válságáért, a vidéki társadalomra a gazdasági eredményeket, a vidéki mentalitásra a szociális fejlődés lassúságát, csak saját tájékozatlanságunkat áruljuk el. A „Magyar Vidék” ma lesajnált és dicsőített, szégyellt és félreértett politikai Szent Grál. Mindent megmagyarázó fétis.

Ha tetszik ez az írás, maradjunk kapcsolatban! Feliratkozóink jövőbeni posztjainkról is értesítést kapnak.

Type your email...
Subscribe
Virág Tünde ugyanakkor jó kiindulásnak tartja a vidéki társadalmak és Budapest viszonyának dialektikus felfogását. Kutatásai szerint a tér – főváros, város, falu, – társadalomilag konstruált és társadalmi szerepeket tükröző-fenntartó fogalom. Példaként egy kisvárosi éttermet említett,, ahova romák sosem járnak, bár anyagilag megengedhetnék maguknak. Ez az adott település más helyeket tart fenn a romák és a nem-romák számára. Az ilyen szegregáció több előítéletnél, a városlakók világképét, társadalomképét mutatja. A térben is lehatárolt morális közösségeket természetesen kormányozzák az ilyen szabályok, énképüket fejezik ki a közös események. Szinte minden településen vannak falunapok, egyre több helyen bálokat szerveznek, különböző tematikus fesztiválokat. Ezeket kezdetben sokan furcsállták, de valódi szerepük nagyon is fontos a helyi identitás megerősítésében, szervezésükben pedig kiemelkedik a Kovách Imre és Csurgó Bernadett által lokálisan integráltnak nevezett réteg. Ez átfedést mutat az önkormányzati hatalom és erőforrások hídfőin kialakult helyi elittel, informális igazgatásuk alatt a kis- és középtelepülések maguk is kis társadalmakat alkotnak, ahol a helyi elit általa igazságosnak tartott módon osztja el az erőforrásokat. A Budapest-Vidék dialektika relációk hálózatának tűnik, sok helyi központtal, sok saját perifériával. Ez a lokálisan integrált osztály világképében nem állítható szembe a budapestivel: fővárosi és vidéki értelmiség helyett pontosabb fővárosban és vidéken élő, de országosan összefüggő értelmiségről beszélni.

kép | Horn Fanni
A vidék társadalma nem mozdulatlan, rengetegen vándorolnak Budapestre, annak agglomerációjába vagy külföldre. Virág Tünde figyelmeztetett, ez nem feltétlenül a válság tünete, és a helyben maradás sem feltétlenül lemondás vagy kényszer. A „vidéki elit” rendkívül mobil, de többen saját döntésükből maradnak szülővárosaikban. A vidéki városok középosztályára ugyanaz a fenyegetés leselkedik, ami egész Európában jellemző: a dinamikus periódusok ellenére egyre valószínűtlenebbé válik, hogy a középosztály gyermekei ugyanazt az életmódot folytathassák, mint szüleik. A középréteg képtelen önmagát újratermelni, ez pedig negatívan hat a morális közösségekre, több régióban a leszakadás-élménye egyenesen vezetett a romák elleni rasszista indulat megerősödéséhez. Ahogy a középosztály pozícióvesztést él át, kiéleződik viszonya az egyébként is perifériára szorult csoportokkal.

Ez ugyanígy megfigyelhető a legkiszolgáltatottabb falvakban is. Ezek sokkal kevésbé differenciált társadalmak, hiányzik a középréteg, általában egy-két ember, legfeljebb család rendelkezik az erőforrások elosztása felett. Sok kistelepülésen egyáltalán nincs értelmiség, hiszen a századok óta létező pap-orvos-tanár hálózat nem tud minden települést lefedni. Integráló helyi elit hiányában a kultúrához is nehezebb hozzáférni, hiszen nincs, aki megszervezze ezeket a szolgáltatásokat.

Homogén és misztifikált „Magyar Vidék” helyett tehát komplex szociológiai valóság öleli körül Budapestet. A Virág Tünde által bemutatott tendenciák a főváros és az ország viszonyának átalakulására mutatnak. A lokálisan integrált helyi elitek alatt új központok jönnek létre, körülöttük saját peremvidékekkel: a magyar települések képe átalakul.

A Liget Akadémia harmadik évada decemberben ér véget: 11-én este hat órától Kékesné Czinder Gabriellával, az Addetur Baptista Gimnázium igazgatójával beszélgetek az oktatási rendszer egyenlőtlenségeiről. A politika mellett létezik szociológiai igazság is, az egyenlőtlenségek pedig már a gyerekek között elkezdődnek. Még vannak szabad helyek, kár lenne kihagyni!

Virág Tündével a vidéki élet lehetőségeiről

Nyílik Budapest XII. kerület adventi vására!
26/11/2025

Nyílik Budapest XII. kerület adventi vására!

ha szereted az őszinte színházat
15/11/2025

ha szereted az őszinte színházat

07/11/2025

📌 LIGET FOLYÓIRAT | 2025 október
A Liget októberi száma ingyenesen letölthető a Liget Műhely weboldaláról.

WORLD PRESS PHOTO: Csongor Andrea, Janecskó Kata, Bíró Judit, Kovács Laura, Győri-Simon Dóra, Szabó Attila, Reszler Gábor, Taizs Gergő, Szirmai Panni, Dobosi Bea, Lendvai Zalán, Makó Ágnes, Pintér Tibor, Z. Karvalics László

Nacsinák Gergely András, Gyetvai Balázs, Péter Ágnes, Czilczer Olga, Vörös István

SZÓ-BESZÉD rovat: Janecskó Kata, Kiss Lajos András, Őri Ádám

🔗 Kattintható hivatkozás a kép alatt található.

28/07/2025

A Barabás Villa nyári színházi sorozatában most két este is láthatjátok a Sose halunk meg c. film Imijét… barabasvilla.hu AUGUSZTUS 3. és 7.

Cím

Városmajor Utca 44
Budapest
1122

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Barabás Villa új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Barabás Villa számára:

Megosztás

Barabás Villa | kulturális központ | kert | galéria | kávézó | rendezvényhelyszín

Az épület

Barabás Miklós, a 19. század kiemelkedő festőművésze 1839-ben vette meg a Városmajor utca 44. szám alatti szőlőskertet, melyen már akkor is állt egy présház és egy pince. A festő 1840-ben saját tervei alapján építtette fel a klasszicista stílusú villát, melyet időközben bővített egy újabb helyiséggel. A villaépület alatt nagyméretű (bor tárolására alkalmas) pincehelyiség volt, amelyet föld alatti folyosó kötött össze a vincellérházzal. 1870-ben eladta a házat, amely ezt követően többször cserélt tulajdonost. Az épületegyüttes az új tulajdonosok igényének és ízlésének megfelelően változott, és a toldozgatások eredményeként az eredeti villaépület felismerhetetlenné vált. Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2000-ben döntött véglegesen a villa felújítása mellett. A tervezésre kiírt pályázatot Basa Péter építész nyerte.

A felújítás alapkoncepciója az volt, hogy az eredeti épületrészek (villaépület, vincellérház) maradjanak meg, minden későbbi bővítményt elbontottak. A felújított épületegyüttes 2004-ben Europa Nostra-díjat, az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését nyerte el.

Barabás Villa