04/06/2025
Drága Brigi! Imádjuk ezt a "Mesés" krimi novelládat! Köszönöm szépen! A kovász legyen veled! 🥖🥖🥖🥖🥖
A Mesés kenyér nyomában
1.fejezet - Frida
A Balaton déli partján, egy napsütötte nyári reggelen Hilda, a von
Sauerteig birtok házvezetőnője, ahogy minden reggel, indult az emeletre,
hogy felvigye a reggelit Fridának. Frida, a gazdag arisztokrata, és
iparmágnás Wilhelm von Sauerteig egyetlen gyermeke. Az év többi
részében egy svájci magángimnáziumban tanult, egész életében nemesi
neveltetésben részesült, édesapja egyetlen vágya, hogy a lánya majd egy
előkelő származású férfihoz menjen feleségül, aki tovább viszi a család
fémipari vállalkozásait. Ám, Fridának egyetlen szenvedélye a gasztronómia
volt. Gyermekkorától kezdve folyton a konyhában sertepertélt, és ámulva
figyelte, ahogy galambot készítenek elő levesnek, ahogy szétválasztják a
tojássárgáját a hollandi mártáshoz, vagy ahogy ringatóznak a szalagos
fánkok a sercegő zsírban. Gyakran jegyezte fel kis bőrkötéses noteszébe a
szakácsuk által diktált recepteket, kiegészítve saját véleményével,
ötleteivel. Most pedig, fiatal felnőttként a nyári szünetben gyakran járta az
imádott balatoni vidéket, hogy felfedezze a legjobb alapanyagokat kínáló
őstermelőket, a piacokat, és azokat az éttermeket, amelyek előszeret***el
nyúltak vissza a tradicionális ételkészítés művészetéhez, így gyarapítva a
kis noteszben a teleírt lapok számát. Az egyik ilyen felfedező sétájakor
talált rá a Mesés Gasztroműhelyre, amelynek nem csak Sziget - strandon lévő
szép fekvése, hanem omlós sültjei, fermentált zöldségei, és vadkovászos
termékei is elvarázsolták. Különös tekint***el a vadkovászos kenyérre,
amelyet gyakran fogyasztott a kemencében sült kacsa zsírjába
mártogatva, fermentált lilahagymával. Ahogy az ujjai alatt roppant a
kenyér hólyagos héja, és a puha belseje illatozva várta, hogy magába szívja
az aranysárga kacsa zsírt, arra gondolt, ennél boldogabb nem is lehetne.
Amikor csak tehette, beült az étterembe, és figyelte, ahogy Tamás, a
Gasztroműhely tulajdonosa a szürke füstben gondosan süti a húst,
válogatja a zöldséget a vadkovászos uborkához, vagy eteti az anyakovászt.
Messze földön úgy tartották, aki csak egy kicsit is értékelte a minőségi,
szeret***el készült ételeket, Tamásra bízta az esküvőjére, keresztelőjére,ballagására szánt menüsort. Frida egy alkalommal, amikor az étterem
teraszán kortyolta házi málnaszörpjét különös dologra lett figyelmes.
Minden nagyobb esemény előtt, nem a szokott szállító hozta a kenyérhez
való lisztet, hanem egy magas, fiatal férfi, aki feltűnő olasz akcentussal
beszélt. Frida néhány percig eltűnődött ezen a különös egybeesésen, de
nem tulajdonított neki jelentőséget, ezért kifizette a számlát, és
figyelmezt***e magát, talán túl sok krimit olvas, és olyasmiket is
gyanúsnak talál, amiket nem kellene. Elindult hát haza, de végig olyan
érzése volt, mintha valaki követné.
Másnap reggel, Hilda a hálószobája ajtaján kopogtatott, hogy bevihesse a
reggelit, ám hiába várta a szobából a választ. Pár perc múltán rémülten
látta, hogy Frida nincs a szobájában.
2.fejezet - Slank nyomozó
Néhány nap alatt híre ment, hogy feltehetően bűntény történt a von
Sauerteig házban. Az egész város aggodalommal követte az eseményeket,
ahogy kezdetben kereső csapatokat szerveztek, átfésülték a környező
erdőt, majd feszült rendőr nyomozók adták egymásnak a kilincset a
rezidencián. A városi napilap, egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva
állította, hogy emberrablás történt, és hamarosan majd váltságdíjat
követelnek a dúsgazdag családtól. Slank nyomozót nem különösebben
érdekelte az ügy. Unottan itta hideg, instant kávéját, néha-néha
belemártva a kőkemény bolti kétszersültet, ennyiben ki is merítve a
kulináris igényeit, ami a reggelit illette. Talán gyermekkorában lelte
utoljára örömét az étkezésben, mindig úgy gondolt a gasztronómiára,
mint szükségletre, csak azért evett, mert a létfenntartás ezt kívánta. Szikár,
csontos testalkata, és szürkés ábrázata is azt a benyomást kelt***e, mintha
kizárólag száraz kenyéren és vízen élne. Letörte a következő darab
kétszersültet, és közben arra gondolt, megint egy gazdag csitri, aki
unalmában a bolondját járatja az apjával, és majd néhány nap múlva
előkerül egy fesztiváról. A cikket, amelyben a lány eltűnését taglalták végig sem olvasta, addig vette csupán hasznát a lapnak, amíg a csészéje alá
t***e, hogy az ne hagyjon nyomot a szebb napokat látott íróasztalon.
Slank Lőrinc volt a legsikeresebb magánnyomozó az országban. Néhány
éve, korai nyugdíjba vonulása után költözött a környékre. Számtalan
megoldatlannak hitt bűntényt göngyölített fel, rablókat, csalókat, sőt
gyilkosokat kerített kézre. Mindig szigorúan egyedül dolgozott, beszélték,
hogy kiállhatatlan természete az oka, hogy csak azért lett magánnyomozó,
mert már egy rendvédelmi szerv sem tűrte meg a kötelékében. Volt ebben
igazság bőven. Slank nyomozó egyedül élt, sosem alapított családot, még
csak egy háziállata sem volt. Napjait szigorú beosztás szerint töltötte, és
csak az okozott neki némi örömöt, ha azt hallotta a hírekben, hogy
szigorúbb büntetést kapnak a visszaeső bűnözők. Nem értett szót az
emberekkel, nem is érdekelte milyen véleménnyel vannak róla, általában
vagy egyszerűen unottan, vagy egyenesen gorombán viselkedett. Aki már
valaha találkozott vele, kétszer is meggondolta, hozzá forduljon-e
segítségért, vagy inkább a hatóságokra bízza az ügyet.
Aznap délelőtt, ahogy mindig, pontban tíz órakor ült le az írógépe elé,
hogy a könyvén dolgozzon. Régen nem kapott már megbízatást, ezért úgy
döntött ez a legmegfelelőbb idő, hogy egy könyv írásába kezdjen. Az
igazság nyomában- megtörtént bűnesetek. Ezt a címet adta magában, de
úgy döntött, csak akkor látja el végleges címmel, amikor befejezte. Éppen
a legendás kettős gyilkosság ügyét kezdte volna, amikor a telefon
megcsörrent az írógép mellett. Kelletlenül nyúlt a telefonért, utálta, amikor
megzavarják, és a hívó biztos lehetett abban, hogy ez a nyomozó
hanghordozásában is t***en érhető lesz. A hívás alatt Slank Lőrinc arcizma
sem rándult, egyetlen egyszer szaladt fel a szemöldöke, amikor a díjazása
összegét hallotta. Miután véget ért a beszélgetés, vett egy nagy levegőt,
visszat***e a könyv vázlatait tartalmazó dossziét az íróasztala fiókjába,
felvette egyetlen szürke zakóját, és a von Saurteig házba indult.
3. Fejezet – A Mesés gasztroműhely
Tamás gondterhelten sóhajtott, abban a ritka néhány perc csendességben,
ami reggelente jutott neki. Rossz híreket kapott, és mostanában nem ez
volt az első ilyen eset. Két nappal korábban egy családi eseményre készült,
a szokott odafigyeléssel, és profizmussal. Az összes fogás elkészültét maga
felügyelte, a
mikrozöldeket a saját konyhája ablakában nevelte. Segítője, ahogy mindig,
Levente volt, aki megbízhatóságával, és lelkesedésével már a legelső
munkanapján kiérdemelte főnöke bizalmát. Levente feladata elsősorban a
pékség termékeinek dagasztása, formázása, sütése volt. Naphosszat
szorgoskodott a műhely sarkában lévő kis birodalmában, a soha el nem
oszló lisztfelhőben, és sorjában kerültek ki a keze alól a vadkovászos
kalácsok, ízesített kenyerek , és zsemlék. Tamás nem ért***e, mi lehet a
gond. A menüsort századszor is átnézte, az alapanyagokat ellenőrizte, a
szigorú higiéniás előírásokat betartotta, mégsem találta mi lehet az oka,
hogy az utóbbi családi eseményen is, és az azt megelőző két esküvőn is
ételmérgezésekről számoltak be. Őszintén aggódott a megélhetése és a
Mesés Gasztroműhely hírneve miatt, amit oly sok éven át épített fel,
szorgalmas munkával és kitartással. Napról- napra érezhető volt, hogy
elmaradoznak a vendégek, kevesebbszer csörög a telefon rendelések
miatt, és azt suttogják a háta mögött a piacon, hogy hamarosan lakat
kerülhet a Mesés Gasztroműhely ajtajára. Egyetlen ember örült Tamás
nehézségeinek, a kézműves piac tulajdonosa, az öreg Giuseppe, aki nem
nézte jó szemmel, hogy az egykor aprócska kenyeres standot bérlő Tamás,
az évek múltán egyre nagyobb árusítóhelyre tart igényt, egyre szélesebb
választékkal, és egyre bővülő vásárlóközönséggel, akik értékelték az Igazi
kenyér, és pékáru kínálatot. Ám, ahogy ez lenni szokott, a kemény
munkára, a kitartásra, a hajnalban kezdődő és késő éjszakába nyúló
munkanapokra nem volt irigy, csak akkor fészkelte be magát a keserű
rosszindulat Giuseppe agyába, amikor rendre Tamás összes kenyerét
elkapkodták.
4. fejezet – A nyom
Slank nyomozó megállt az eltűnt lány szobájának az ajtajában, nem
szerette húzni az időt, hiszen nagyon jól tudta, ilyenkor az döntő jelentőségű, mégis adott magának néhány percet, hogy
tekint***e körbejárhasson a helyiségben. Frida bizonyosan nem ért haza az
eltűnése napján. Hilda elmondása szerint, az ágya érintetlen volt, ugyan
nem volt szokása éjszakára kimaradni, de ha mégis így történt, gondot
fordított rá, hogy legalább telefonáljon. Mivel senki sem jelentkezett
ez idáig váltságdíj követeléssel, a nyomozó nem tartotta valószínűnek,
hogy a lányt haszonszerzés reményében rabolták el, bármennyire is ez
tűnt kézenfekvőnek. A szobaajtótól balra a falon parafatáblára szúrva
színes képek, brosúrák, receptek, mozijegyek vonták magukra Slank
nyomozó figyelmét. A tetemes mennyiségű reklámanyag, és kép között a
Mesés Gasztroműhely szórólapján egy bekarikázott esemény hirdette,
hogy az étlapjuk bővült vadkovászos Nápolyi pizzával, és aki aznap ilyet
rendel, ajándékba kap egy nagy pohár házi málnaszörpöt. Nem tartott
sokáig, hogy észre vegye, Frida éppen ezen a napon tűnt el, és talán ez az a
hely, ahol utoljára látták, ezért Slank nyomozó kénytelen volt félretenni
általános viszolygását, amit az éttermek iránt érzett, és a Sziget- strand felé
indult.
5. fejezet - A friss kenyér és kávé illata
Ebédidő volt, amikor Slank nyomozó a Mesés Gasztroműhelyhez ért, és
meglepve állapította meg, hogy délidőhöz képest, milyen kevés a vendég.
Nem is udvariaskodott sokat a teraszon őt fogadó pincérrel, azonnal az
étterem tulajdonosát kereste. A nyomozó nem szívesen t***e be a lábát
egy konyhába sem, most mégis kénytelen volt. Tamás szívélyesen invitálta
maga mellé, ahol épp a grillre szánt húst készített elő. Tamástól megtudta,
hogy Frida aznap valóban az étteremben járt, és máskor is gyakori
vendége volt a Mesés Gasztroműhelynek, őszintén elmondta, hogy az
utóbbi időben milyen nehézségekkel küzd, és nem találja az okát a
rendszeresen előforduló mérgezéseknek. Miközben a tulajdonos minden
kérdésére válaszolt két dolog motoszkált a nyomozó fejében. Az egyik,hogy miben különbözött a többi más alkalomtól az az este, amikor a lány
eltűnt, a másik pedig, hogy minek lehet, olyan fenséges illata, amitől
azonnal az édesanyja vidéki konyhájának az asztalánál érezte magát.
Néhány perc múlva megjelent a háta mögött Levente, néhány frissen
kisült kenyérrel. Tamás észrevette a nyomozón, hogy egészen
megváltozott a tekintete. Nem tudta eldönteni, hogy Levente személye,
vagy a kenyér az oka, de Slank nyomozó büszkébb volt annál, hogy
bevallja, annyi év után hatással tudott lenni rá bármilyen étel, pedig egész
gyermekkora legkedvesebb fogása édesanyja frissen sült kenyere volt, házi
baracklekvárral. El is hessegette a nosztalgikus gondolatait, és Leventéhez
fordult, hogy talán választ kapjon, változott -e valami az étteremben az
utóbbi időben. Levente idegesen mérte a vizet a kancsóba a
kenyértésztához. A nyomozónak azonnal szemet szúrt, hogy Levente nem
viselkedik természetesen. Nem is kellett hozzá különösebb kriminológiai
érzék, mert amikor az étteremben megforduló beszállítókról kérdezte,
Leventének úgy remegett a kezében a kancsó, hogy alig marad benne víz.
Állítása szerint semmilyen említésre méltó változás nem történt az utóbbi
időben. Ám, a nyomozó nem szerette egyből kiteríteni a kártyáit, nem is
zavarta tovább a munkájában, de azt biztosan tudta, hogy Levente titkol
valamit. Slank Lőrinc nyomozónak ritkán fájdult meg a feje, de amikor
mégis, biztos volt benne, hogy csak egy kávéra van szüksége ahhoz, hogy
új előre kapjon. Tamás, mintha csak megérezte volna, az éppen távozni
készülő nyomozót a teraszra invitálta egy kávéra. Vonakodva bár, mert a
fejfájásnál csak a kedélyes udvariaskodást utálta jobban, elfogadta Tamás
ajánlatát. A jól megszokott, hideg instant lötty helyett azonban valódi,
frissen őrölt kávéval kínálta. A nyomozó maga is meglepődött, milyen rég
nem ivott egy rendes kávét, és mennyivel jobb érzés az ujjai között tartani
az illatozó csészét, ha friss, forró presszókávé van benne.
Nem beszélgettek. Tamás az évek hosszú sora alatt, amit a
vendéglátásban töltött felismerte, mikor van szüksége a vendégnek
beszélgetőpartnerre, és mikor jobb, ha csak egy mosollyal és néhány
kedves gesztussal kíséri az általa felszolgált italt. Az első benyomásán
gondolkodott a nyomozót illetően, ami nem volt épp pozitív. Bár hallani már korábban hallott, a híres Slank nyomozóról, sosem gondolta volna,
hogy valaha egy valódi bűntény kapcsán ismerkedik meg vele, aminek épp
az ő étterméhez van köze. Az járt a fejében, milyen is lehet valójában a
nyomozó, az érdes, kellemetlen felszín alatt, amikor az váratlanul
felpattant, mint akiben abban a pillanatban tudatosult, hogy élvezni
merészelt egy csésze kávét, majd kelletlenül megköszönte a vendéglátást,
és nem kérte, sokkal inkább kijelent***e, hogy másnap alaposabban
körülnéz az étteremben.
6. Fejezet – Szent Lőrinc, az ínyencek védőszentje
Kora reggeli csend volt a Sziget- strandon. Az éjszaka kissé lehűtötte a
levegőt, de így is érezni lehetett, hogy napközben rekkenő lesz a hőség. Az
étterem bejáratánál álló leanderek illatozva várták a reggeli öntözést, az
utcában korán kelő úszók igyekeztek a Balatonba, hogy még a strandolók,
és a forróság előtt birtokba vegyék a tavat. Slank nyomozó már ekkor az
étterem kapujában állt. Előző éjjel Tamás volt az utolsó, aki távozott, és ma
reggel ő volt az első, aki megérkezett, legalábbis ezt hitte, amíg meg nem
látta, a meleg ellenére fekete gyapjúnadrágban és szürke zakóban
strázsáló nyomozót. Tamás nem számított rá ebben a korai időpontban,
ezt egy szellemes üdvözléssel kívánta a tudtára adni, de Slank Lőrinc
merev testtartásából, és szigorú tekintetéből jobbnak látta, ha egy rövid,
Jó reggelt! -re hagyatkozik.
Tamás kávé invitálását nemhogy elfogadta, titkon reménykedett is benne.
Amint csendben a fekete presszókávét kortyolták, a nyomozó az
álmatlanul töltött múlt éjszakájára gondolt, amikor minden apró részletet,
és információt a dolgozószobája sarkában álló táblára rögzít***e, és
bárhogy tanulmányozta, hajnalhasadtáig megerősödött a gyanúja,
miszerint Leventét kell a nap folyamán szemmel tartania, mert teljesen
biztos benne, hogy valami titkolnivalója van.Slank nyomozó nem különösebben zavartatta magát, ahogy
megkezdődött a konyhában a munka, mint valami kísértet járta be, egy
szó nélkül a teret, nem fogadott és nem is tett fel kérdéseket. Talán, mert a
saját konyhai szakértelme a kenyérpirító használatában merült ki, őszinte csodálattal figyelte, hogy Tamás könnyed mozdulatokkal gyúrja a házi tésztát, majd készíti elő a marhaszegyet, hogy a 110 fokos cseresznyefa füstön váljon ízletes fogássá. Teljesen új élmény volt számára
az illatozó parázs burgonya, és a szikrázóan színes málna ecetes
lilahagyma látványa. A serpenyő sercegését, az edények csörrenését, az
üvegpoharak koccanását dallamos rockzene egészít***e ki. Slank Lőrinc
egy olyan világban találta magát, amelyet ez idáig sem érteni, sem
értékelni nem tudott, de olyan erővel tört rá a farkaséhség, hogy Tamás a
konyha túloldalán is hallotta a nyomozó hangosan korgó gyomrát. A
rengeteg íncsiklandó fogás közül, azonban egyet sem tartott kedvére
valónak, egyetlen kívánsága volt, amelyet Tamás szívesen teljesített.
Ropogós, friss vadkovászos kenyeret szelt, puha vajjal kente meg, és végül
házi baracklekvárral varázsolta Slank nyomozó legjobb ebédjévé hosszú
idő óta. Ahogy falatozott, szinte emlékeztetnie kellett magát, mi a valódi
célja az itt tartózkodásának, és igaz, hogy nevét Szent Lőrinc, a szakácsok
és pecsenyesütők védőszentje után kapta, meglehetős ellentétben a főzéshez való kapcsolatával, mégis egy nyomozás kellős
közepén van. Tamás csak akkor zavarta meg, amikor frissítőt szolgált fel, és ahogy a nyomozó asztalához lépett, a kutyája Csini jelent meg a lábánál, szájában egy ázott bőrkötéses notesszel.
7.Fejezet – A gyanúsított
Tamás megsimogatta kutyája fülét, aki engedelmesen átadta a sáros, ázott
noteszt gazdájának, aki azonnal felismerte, hiszen számtalanszor látta,
ahogy Frida a teraszon ülve, még étkezés közben is jegyzetel bele. Nem
tartotta volna helyénvalónak, hogy beleolvasson, ezért átadta a
nyomozónak, aki próbálta úgy két ujja közé fogni, hogy a lehető
legkevésbé érjen a kutyanyáltól tocsogó lapokhoz, majd némi undorral egy
zsebkendőt vett elő, és minden gondolkodás nélkül belelapozott. AhogyTamás is mondta, receptekkel, fogások idegen nyelvű neveivel, pékségek,
éttermek értékelésével volt tele. Meglehetősen elmosódott rajta a tinta, a
nyomozónak eszébe jutott, hogy Frida eltűnésének éjjelén esett utoljára,
talán elveszít***e a hazafelé vezető úton, de Tamás elmondása szerint Csini
sosem kóborol messzebb az étterem kerítésénél, csak olyankor, amikor
sétálni viszik, hogy megkergethesse a parton a vadkacsákat. Eszerint –
gondolta a nyomozó – a lány még itt veszít***e el. Az utolsó bejegyzéshez
érve, csak két mondatot tudott kiolvasni, a többi közül: “Új beszállító?
Kétfajta liszt? “
A friss bizonyíték láttán Slank nyomozó most már biztos volt benne, hogy
Levente nem mondott igazat. Frida tanúja volt egy új beszállító
megjelenésének, de mit láthatott, amiért esetleg el kellett hallgattatni?
Tamást megdöbbent***e a lehetőség, hogy munkatársának bármi köze
lehet Frida eltűnéséhez, azonnal kérdő is vonta volna, de Levente, rá kicsit
sem jellemző módon, a nap közepén távozott az étteremből.
Fél óra múlva...
A buszpályaudvaron Levente még reménykedett, hogy megúszhatja a
dolgot. Látta, hogy Csini megtalálta a noteszt, és hozzá fogják vezetni a
szálak, ezért menekülőre fogta, de amikor fel szállt volna a buszra Slank
nyomozó és a rendőrség feltartóztatták. Nem kellett sok, hogy a nyomozó
vallomásra bírja, megtörten mondott el minden részletet, enyhébb
büntetésben reménykedve.
8. Fejezet - Egy emberrablás receptje
Fridát épségben találták meg Levente nyomra vezetésének hála, a
kézműves piac egyik elhagyatott raktárépületében.
24 órával később...
Slank nyomozó a Mesés Gasztroműhelybe hívta össze az ügy érintettjeit. A
kedvenc része következett egy ügy lezárta után, összegezhette a bűntényt,
megcsillogtatva történetmesélő képességét. Mindenki feszült figyelemmel
kísérte, ahogy a nyomozó beavatja őket az ügy részleteibe, hiszen
mindeddig csak találgatások láttak napvilágot arról, mi is történt a Mesés
Gasztroműhely környékén az utóbbi napokban.
A bűntény valójában már hetekkel ezelőtt kezdődött, irigységgel, emberi
gyarlósággal és rosszindulattal, ami végül emberrablással végződött, a
véletlenek, és a gonoszság összjátékaként.
Frida felfigyelt a különös egybeesésre, az új liszt beszállító, és a nagyobb
rendezvények között, eleinte nem törődött vele, majd a harmadik ilyen
alkalommal lejegyezte megfigyelését a bőrkötéses noteszébe. Ez volt az
első láncszem, az emberrabláshoz vezető úton. Ugyanis amikor hazaindult,
a vadkovászos Nápolyi pizza debütálásának napján, kiesett a zsebéből a
notesz, épp az étterem hátsó bejáratánál, ahol Gianni, az új beszállító a
raktárba vitte a liszteszsákokat. Gianni észrevette, hogy a lány elveszített
valamit, és ahogy közelebb ment, hogy utána kiáltson, egy noteszt látott a
földön, az utolsó bejegyzéséhez betűzött toll pedig azonnal láttatni
engedte azt a néhány sort, amelyben egyértelműen gyanús volt Fridának a
személye. Pánikba esett, a noteszt a bokorba dobta, hiszen az egybeesés
valóban nem volt véletlen. Giannit nagybátyja, Giuseppe, a kézműves piac
tulajdonosa bujtotta fel, hogy a nagyobb rendezvények előtt ártalmas
adalékanyaggal kevert lisztet szállítson a Mesés Gasztroműhelybe, hogy
tönkre tegye Tamás vállalkozását. Mivel szüksége volt egy belső emberre,
hogy alattomos tervét véghez vigye, szép összeget ígért Leventének, aki
eleinte vonakodva, de végül segített neki. Gianni nem hagyhatta, hogy a
tettük napvilágot lásson, védenie kellett magát, és nagybátyját,
kétségbeesésében nem volt jobb ötlete az emberrablásnál. Nem is
késlekedett, a lány után indult, és a megfelelő pillanatban leütötte, majd a
teherautója rakterébe zárva az elhagyatott raktárépülethez hajtott.
Leventét még aznap a raktárhoz hívta, akinek az emberrablás már túl sok
volt, sem ebben, sem Gianni tervében, hogy a lányt végleg elhallgattatja,nem akart részt venni. Azonban kihátrálni már nem volt lehetősége a
dologból, ezért mikor Csini megtalálta a bokorban a noteszt, végső
lehetőségként csak a menekülést választhatta. Gianni és nagybátyja
hosszú, jól megérdemelt büntetésüket töltik, Levente pedig,mivel
vallomása miatt időben megtalálták Fridát enyhébb büntetésre számíthat.
Frida továbbra is szívesen jár a Mesés Gasztroműhelybe, de inkább nem
jegyez le mindent, amit gyanúsnak talál, csak élvezi a hideg házi
málnaszörpöt. Tamás visszatért a megszokott liszt beszállítójához, több
rendezvény megbízása van, mint valaha, naphosszat a füst lengi körül,
éhes vendégei nagy örömére. Levente megüresedett helyére, a gyönyörű
és tehetséges Juditot vette fel, aki ugyan nem pék, de szívesen sajátítja el a
szakma fortélyait. Ami pedig Slank Lőrinc nyomozót illeti... Lecserélte
instant kávéját, és kétszersültjét, reggelente gyakori vendég Tamás
éttermében, ahol megszokott asztalán presszókávéja, és baracklekváros
kenyere várja. Gyakran eszébe jutnak az itt szerzett élményei, és végül arra
a következtetésre jutott, Tamás munkája sem különbözik sokban az övétől,
hiszen a gasztronómia, akárcsak egy nyomozás, a részletek összeállításában rejlik.
Vége
