15/09/2025
Mintha csak tegnap történt volna… 2018-ban, amikor a kisfiam másfél éves volt, gondoltam egy nagyot, és elvégeztem egy virágkötő tanfolyamot. Akkor azonban még nem volt bennem elég bátorság, így amikor háromévesen bölcsődébe ment, én visszatértem a német óvodába részmunkaidőben dolgozni.
Aztán 2022 januárjában megfogalmazódott bennem egy érzés: szeretnék alkotni, szeretnék valami többet. Néhány álmatlan éjszaka után megszületett a PILLEVILÁGOM. Részmunkaidős állásom mellett, egy márciusi napon megrendeltem az első alapanyagaimat, és a szárazvirágok világa azonnal szerelem lett! Így született meg az első ajtódíszem, a MOSOLY. Innentől kezdve csak sodródtam az árral és alkottam.
Nyár végén újra anyai örömök elé néztem, de ameddig csak lehetett, folytattam az alkotást. A 2023-as év új kihívásokkal és egy kis szünettel telt – hiszen a kisbabám volt az első és szoktuk azt, hogy 4-en vagyunk. Később, újult erővel ismét nekiálltam az alkotásnak.
2024 elején tele voltam tervekkel és nagy álmokkal, ám két altatásos kézműtéttel indult az év. Erről már többször írtam: traumatikus élmény volt, és bár még ma sem hevertem ki teljesen, jól vagyok! 🤗 Így a 2024-es év végül a lelassulást hozta el számomra.
Most itt vagyok, 2025-ben. Tervek nélkül hagyom, hogy sodródjak az árral. Alkotok, amikor csak tudok, de a család mindig az első helyen áll – és ez így is marad. Van, amikor több a megrendelés, nagyobb a hajtás, és van, amikor úgy alakítom, hogy kevesebb legyen, lásd nyári szünet. Ez így van jól.
Néhány magazinban és a tévében is megjelenhettek a munkáim – óriási öröm és megtiszteltetés, hogy egyesek méltónak láttak erre!
Büszke vagyok magamra – még ha az út néha döcögős is volt, eljutottam idáig!
HÁLÁS vagyok és ez mindig így marad!
Zsófi